Takarmányozási hibákra visszavezethető szubklinikai anyagforgalmi zavarok húshasznú szarvasmarhákban

Autor: Vághy, Ádám
Jazyk: maďarština
Rok vydání: 2011
Předmět:
Popis: A húshasznú szarvasmarhatartás gazdaságos fenntartásának alapja, az állomány genetikai hátterének megfelelő termelés. A csökkent termelés okai közé tartozik a nem megfelelő tartás, a rossz szaporodásbiológiai szerviz, és ami a leggyakoribb, a nem megfelelő takarmányozás. Nem kielégítő táplálóanyag ellátás esetén, habár tünetek nem jelentkeznek, szaporodásbiológiai zavarok alakulhatnak ki, csökkenhet a súlygyarapodás. Ezeket az eseteket nevezzük szubklinikai anyagforgalmi zavaroknak. Munkánk célja egy Dél-Dunántúli Kft. Limousin állományán belül fellépő produkciós problémák elterjedtségének megállapítása, valamint azok okainak feltárása volt. A vizsgálat eredményei alapján a problémák megszüntetésére és megelőzésére javaslatot tettünk. A vizsgálat során a húshasznú tehenészetben vér-, vizelet- és pigmentált szőrmintákat vettünk anyagforgalmi vizsgálatra. A biológiai mintákat szúrópróbaszerűen választott klinikailag egészséges állatokból vettük a reggeli etetés után 3-5 órával, a szaporodásbiológiai és az elléstől eltelt napok alapján különböző élettani szakaszba tartozó állatcsoportokból. A laboratóriumi vizsgálatok a hematológiai állapotra, az energiaforgalomra (szénhidrát-és zsírforgalom), a fehérje-, a karotin-, a Ca-, a P-, a Mg-, a Na-, a K-, a Cu-, a Zn-, Mn- és a Se-ellátottság (GSH-Px), a zsírmobilizációs betegség, a ketózis és az ellési bénulás megállapí-tására, valamint a sav-bázis anyagcserére terjedtek ki. Az általunk végzett vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy állományszinten előforduló fehérjehiány illetve mérsékelten karotinhiány állt fent, emellett megállapítható volt szubklinikai zsírmobilizációs betegség, valamint a májsejtek fokozott igénybevétele, illetve sérülése. A vizsgálat rámutatott továbbá az állomány hiányos Mg- és K-ellátottságára és bőséges Cu-, Mn-, P-, és Na ellátottságára, valamint a sav-bázis anyagcsere alkalózisba hajló állapotára. A kapott eredmények alapján javasoltuk, hogy a kedvező fehérjeellátottságot precíz termelésarányos takarmányozással biztosítsák. A karotinhiány megszüntetésére szintetikus -karotin premix etetetését ajánlottuk a tenyészszezon előtti egy hónaptól a vemhesség megállapításáig a tehenek számára. A P- és Mg-ellátottság problémájára termelésarányos bevitelt, a bőséges Na-ellátottság megszüntetése céljából a takarmánysó egyenletes bekeverését, a túlzott Cu- és Mn-ellátottság megszüntetésére pedig a megfelelő nyomelem-premix adagolást javasoltuk. Az alkalózisba hajló sav-bázis anyagcsere jellemzők megszüntetésére ajánlottuk a szervetlen puffer jelentős csökkentését, és emellett az abraktakarmányhoz tonnánkénti 2 kg élő élesztő (Saccharomyces cerevisiae) keverését. The aim of our study was to reveal the causes of the reproduction failure in a Limousin beef cattle farm in the South-West part of Hungary. In many cases the feed intake does not meet the demand of the cows and it causes subclinical or in severe cases clinical metabolic disorders which is followed by reproductive disorders. In order to reveal the metabolic disorders metabolic profile test was performed. On this reason blood, urine and pigmented hair samples were taken from clinically healthy cows 3-5 hours after the morning feeding. We tested the hematological status, the energy, the protein, the carotene, the Ca, the iP, the Mg, the Na, the K, the Cu, the Zn, the Mn and the Se supplies. We also analyzed the blood samples for fat mobilization disease, ketosis and milk fever. In our study we found protein and carotene deficiency, subclinical for fat mobilization syndrome, and liver cells’ injuries. We also found Mg and K deficiency, and abundant supplies of Cu, Mn, P and Na. The acid-base balance was found to alkalotic. Based on our results we suggested some changes in the feed composition to fix and prevent the deficiency and the abundant in the protein, the carotene, and the minerals. We also proposed the reduction of the use of inorganic buffers, and the use of living yeast mixed into concentrates.
Databáze: OpenAIRE