| Popis: |
Diplomsko delo se loteva raziskave narečne rabe jezika madžarske manjšine v Prekmurju, točneje na Goričkem. Znano dejstvo je, da narečna oblika madžarskega jezika v zamejskih regijah madžarskega jezikovnega področja od standardne, državne oblike jezika temeljito odstopa v dveh pogledih. Zamejski dialekti so močneje dialektološko obarvani in vsebujejo tudi izrazito arhaične jezikovne elemente. Drugo odstopanje pa je vidno v stičnosti jezika, torej da neposredno vsebuje vplive državnega jezika (predvsem v besedišču). Raziskovanje rabe jezika je na dvojezičnem področju vedno zelo kompleksno, pa vendar zanimivo in vznemirljivo delo. V diplomskem delu bom (v teoretičnem delu) na kratko predstavil strokovno literaturo, ki preučuje narečj prekmurskih Madžarov (nekatere raziskovalce poznam tudi osebno, saj so bili moji profesorji). S področja dialektološkega raziskovanja narečja Madžarov na Goričkem imamo na razpolago relativno malo podatkov in analiz (izpostavil bi delo raziskovalcev O. Penavin in J. Végha). Na odločitev, da bom v svojem diplomskem delu s pomočjo anketiranja (1 naselij, 60 anketirancev) in analizo dobljenih podatkov pripomogel k znanstveni deskripciji madžarskega narečnega stičnega jezika na Goričkem (empirični del naloge) je vplivalo prav to dejstvo. Anketni vprašalnik bo vseboval 60 vprašanj. V dobljenem korpusu bom ugotovil tip narečnih izrazov, razmerje med narečnimi izrazi in standardnimi pogovornimi izrazi. Preučil bom, kateri so najbolj živi izrazi v prostoru in kateri izrazi tonejo v pozabo. Analiziral bom tudi „efektivnost“ poznavanja narečnih izrazov anketirancev. S pomočjo starosti, kot neodvisne spremenljivke (po starostnih obdobjih), bom primerjal poznavanje narečnih izrazov pripadnikov različnih starostnih obdobij. V sklepnem delu diplomskega dela bom na podlagi dobljenih podatkov odgovoril na vprašanja, postavljena v hipotezah. Oblikoval bom spoznanja, ki jih bodo dali rezultati in interpretacija analiz. Obstoj madžarskega jezika je odvisen od njegove uporabe in od tega, ali bodo notranje jezikovne različice v vsakokratni govorni situaciji primerno živele druga ob drugi. A szakdolgozat a szlovéniai Muravidéken, pontosabban a Goricskón élő magyarok nyelvjárási nyelvhasználatának vizsgálatára vállalkozik. Közismert tény, hogy a magyar nyelv külső régióinak nyelvhasználata alapvetően két dologban tér el a magyarországi (belső) nyelvváltozatoktól. Egyrészt erősebben nyelvjárásias, azaz fellelhető benne a Magyarországon ma már archaikusnak nevezhető jelenségek nagy része. Másrészt kontaktusos, tehát közvetlenül magán hordozza (elsősorban szókészletében) az államnyelvi hatást. A kétnyelvű nyelvhasználat tanulmányozása mindig nagyon összetett, de izgalmas és érdekes feladat. Dolgozatom elméleti részében először röviden bemutatom a Muravidék nyelvjárásával foglalkozó szakirodalmat (több kutatót személyesen is ismerek, néhányan a tanáraim voltak). Goricskóról viszonylag kevés adat és elemzés áll a rendelkezésünkre (kiemelendő Penavin Olga és Végh József munkássága). Talán ezért is döntöttem a témám mellett: 1 településen, 60 adatközlővel végzett kérdőíves szókészleti gyűjtéssel, a kapott adatok elemzésével szeretnék hozzájárulni a goricskói magyar kontaktusnyelvjárási változat tudományos leírásához ez a dolgozat empirikus része. A kérdőívem 60 kérdést tartalmaz. A kapott korpuszban megállapítom a tájszók típusát, a nyelvjárási és a standard változatok arányát. Megvizsgálom, melyek a legelevenebben élő tájszók a térségben, s melyek azok, amelyek már visszaszorulóban vannak, illetve esetleg már a kihalás veszélye fenyegeti őket. Az adatközlők tájszóismeretének alapján igyekszem megállapítani és egymással összehasonlítani az egyes korosztályok „teljesítményét”. Az összegzésben megválaszolom a hipotézisekben felvetett kérdéseket a kapott adatok tükrében. Megfogalmazom azokat a tanulságokat, amelyekre az adataim, elemzéseim és értelmezéseim adnak lehetőséget. A magyar nyelv megmaradása annak használatától függ, attól, hogy a különböző belső nyelvváltozatok a mindenkori beszédhelyzetnek megfelelően éljenek egymás mellett. |
