| Popis: |
A 21. század gazdaságának két meghatározó jellemzője a transznacionális, multinacionális vállalkozások – és az általuk létrehozott globális értékláncok – meghatározó szerepe, valamint az innováció, az innovativitás szerepének előretörése a vállalati erőforrások, tevékenységek között a nemzetközi versenyképesség biztosítása érdekében. Az elmúlt években egyre több kutatás rámutatott, hogy a globális értékláncok nemcsak a technológiai felzárkózás egyik fontos lehetséges csatornái, de a tudásáramláshoz is jelentősen hozzájárulhatnak. E két trend kölcsönhatása azonban nem automatikusan pozitív, sok esetben kérdéseket vetve fel, hogy, létrehoznak-e olyan pozitív hatásokat, amelyek jelentősen hozzá tudnak járulni egy-egy vállalkozás, vagy akár ország gazdasági fejlődéséhez. Magyarország is jelentős erőfeszítéseket tett a rendszerváltás óta a külföldi működőtőke vonzására, amely az ország jelentős beágyazottságát eredményezte a nemzetközi kereskedelmi folyamatokba, a globális értékláncokban. Ugyanakkor az ettől a kapcsolattól remélt előnyök realizálása nem teljes mértékben történt meg, a hazai innovációs rendszer teljesítménye még mindig elmarad a fejlett országok színvonalától. A magyar autóipar példája is rávilágít arra, hogy a globális értékláncok elsősorban a folyamat-korszerűsítést, ritkábban termékinnovációk elérését teszik lehetővé a helyi beszállítók számára, de nem a funkcionális fejlődést. Ez pedig rávilágít arra a tényre, hogy pusztán Magyarország vonzóvá tétele a globális vállalkozások és értékláncaik különböző elemeinek idetelepítése szempontjából nem elégséges ahhoz, hogy hatékonyan támogassuk a tudásalapú gazdaság erősödését, gazdasági növekedést, az innováció-vezérelt felzárkózást. |
