Gyógyítás és interkulturalitás

Autor: Németh Tímea, Szilárd István, Marek Erika, Berényi Károly, Schmél Dóra, Katz Zoltán, Faubl Nóra
Rok vydání: 2019
Předmět:
Zdroj: Egészségfejlesztés. 60:30-45
ISSN: 1786-2434
2498-6666
Popis: Bevezetes A 2013 ota dramai mertekben megnőtt menekulthullam varatlan kihivasok ele allitotta az Europai Unio egeszsegugyi ellatorendszereit. A 2015-os tomeges bevandorlas okozta krizis hivta eletre az Egeszsegugyi Vilagszervezet (World Health Organization, WHO) altal szervezett „Menekultek es migransok egeszsege” csucstalalkozot (High-level meeting on Refugee and Migrant Health), melynek zarodokumentuma ramutat az un. „migranserzekeny egeszsegugyi ellatorendszer” kialakitasanak es az egeszsegugyi dolgozok kepzesenek fontossagara, tekintettel a bevandorlo nepesseg nyelvi, vallasi es kulturalis sokszinűsegere. Kutatasi celjaink kozott szerepel ezen ajanlasok menten vizsgalni a Pecsi Tudomanyegyetem Altalanos Orvosi Kar (PTE-AOK) hallgatoinak felkeszultseget, jelenlegi interkulturalis kompetenciaszintjet es azonositani az esetleges hianyossagokat es fejlesztendő teruleteket. Modszerek Kerdőives felmeresunket a Pecsi Tudomanyegyetemen (PTE) a 2016–2017-es tanev soran a magyar nyelvű kepzesben reszt vevő 1., valamint 4. es 5. evfolyamot vegző orvostanhallgatok koreben vegeztuk el. Kutatasunk soran osszesen 391 kerdőivet ertekeltunk, a valaszadoi rata 83,9%-os volt. Felmeresunkhoz anonim, onkitoltős kerdőivet alkalmaztunk, 94 db, tobbsegeben zart vegű kerdessel. A felmeres eszkoze a Klinikai Interkulturalis Kompetencia Kerdőiv (KIK-kerdőiv, Clinical Cultural Competency Questionnaire) magyarra forditott es adaptalt verzioja volt. A felmeres kerdesei 6 temakor kore csoportosultak: szociodemografiai jellemzők; tobbsegi populaciotol elterő kulturaju csoportok egeszsegugyi ellatasaval kapcsolatos hatterismeretek; attitűdok es keszsegek; komforterzet kulturkozi szituaciokban; a felsorolt temakkal kapcsolatos korabbi kepzeseken valo reszvetel; illetve a jovőbeni kepzeseken valo reszveteli szandek. Az adatok feldolgozasa SPSS 21.0 programcsomaggal tortent. Eredmenyek Az eredmenyek alapjan megallapithatjuk, hogy a kerdőiv altal vizsgalt 4 fő kerdeskor eseteben (ismeretek, keszsegek, attitűdok es komforterzet kulturkozi szituaciokban) a magasabb nyelvi kompetenciak, azaz a tobb idegen nyelv ismerete minden szempontbol noveltek az interkulturalis kompetenciaszintet. A korabban elvegzett interkulturalis kepzesi programok egyedul az ismeretek magasabb szintjevel alltak osszefuggesben, de nem voltak hatassal a resztvevők keszsegeire, attitűdjeire es kulturkozi szituaciokban valo komforterzetere. Szamos specifikus, fejlesztendő teruletet azonositottunk, mint peldaul a kulturalisan szenzitiv eletvegi ellatast, valamint a munkatarsak, paciensek derogalo megjegyzeseivel szembeni megkuzdest. Kovetkeztetesek Annak ellenere, hogy nehezseget jelenthet egy uj kurzus kurrikulumba integralasa a hallgatok tulterheltsege es időhianya miatt, a hallgatok nyitottak tovabbi ismeretek elsajatitasa es keszsegfejlesztes irant a migracios kerdeskor aktualitasa miatt, valamint sajat ismereteik, keszsegeik fejlődesenek erdekeben. Bizunk abban, hogy eredmenyeinkre es hallgatoink javaslataira alapozva a kozeljovőben egy sikeres, uj klinikai interkulturalis kompetencia kurzust indithatunk. Background Since 2013 the rapidly growing international migration has posed new challenges to EU healthcare systems. As a result of the crisis situation caused by mass immigration in 2015 a ’High-level meeting on Refugee and Migrant Health’ was organised by World Health Organization (WHO) and its Outcome Document emphasizes the importance of providing migrant-sensitive health care and training health professionals taking into account the migrants’ cultural, religious, and linguistic diversity. Along these recommendations this study aims to assess medical students’ preparedness, and actual level of intercultural competence (ICC), and to identify potential deficiencies and areas to be improved. Methods A questionnaire survey was conducted at University of Pecs, in 2016/17 study year among freshmen and senior medical students. A total of 391 questionnaire were analysed and the response rate was 83.9%. Anonymous, self-administered questionnaire was used containing 94, mainly close-ended items. The tool was a modified and translated version of ‘Clinical Cultural Competence Questionnaire’ developed by R.C. Like. The items were grouped into 6 sections: sociodemographic characteristics, knowledge, skills, attitudes in relation to providing healthcare for culturally diverse populations and comfort-level in intercultural situations, and previously completed ICC trainings, as well as willingness to attend future diversity trainings. Data were analysed using SPSS 21.0. Results Based on our results, higher scores were demonstrated in terms of ’better language competencies’ (ie. the more foreign languages spoken) for all of the 4 main ICC domains, while ’previous intercultural trainings’ were only related to higher level of ’Knowledge’ but had no effect on participants' ’Skills’, ’Attitudes’ and ’Comfort-level’. Our study highlighted some specific sensitive areas to improve, such as ’providing culturally-sensitive end-life care’ or ’dealing with derogatory remarks on somenone’s ethnicity’. Conclusions Despite intergrating a new course into medical curriculum may face several difficulties due to students’ overload and lack of time, still, it is encouraging that study participants are open towards further information. We hope that our study results and the consideration of participants’ proposals will surely contribute to the success of a new optional ICC course in the close future.
Databáze: OpenAIRE