A viselkedéses gátló és aktiváló rendszer skálák (BIS-BAS) hazai adaptációja

Autor: Anita Deak, Krisztina Csókási, Tamás Bereczkei, Rita Hargitai, László Nagy
Rok vydání: 2016
Předmět:
Zdroj: Magyar Pszichológiai Szemle. 71:585-607
ISSN: 1588-2799
0025-0279
DOI: 10.1556/0016.2016.71.4.1
Popis: Háttér A Carver és White (1994) által kidolgozott Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálák (BIS-BAS Skálák) a legszélesebb körben használt és leginkább idézett mérőeszköz, amely Gray (1982, 1991) Megerősítésre való érzékenység elméletén alapul (Reinforcement Sensitivity Theory , RST). Cél A kérdőív magyar nyelven nem érhető el, ezért jelen tanulmány célja e hiány pótlása, a kérdőív nagy elemszámú mintán történő hazai adaptációja során szerzett pszichometriai jellemzők közreadásával. Módszer A kérdőívet keresztmetszeti kutatás során vizsgáltuk, egészséges felnőttek 1430 fős mintáján (M=29,36 év). Az alkalmazott kérdőívek: Eysenck Személyiség Kérdőív (EPQ), Büntetés és Jutalomérzékenység Kérdőív (SPSRQ), Zuckerman–Kuhlman Személyiség Kérdőív (ZKPQ). Eredmények A reliabilitásvizsgálat jó belső megbízhatóságot jelez (Cronbach-α=0,70–0,82), az intraklassz korreláció alapján a kérdőív skálái időben megbízhatóak (ICC=0,76–0,88). A feltáró faktoranalízis öt önálló főkomponenst azonosított, amelyek a teljes variancia 57%-át magyarázzák. A kérdőív konfirmatív faktoranalízise az eredeti négyfaktoros struktúrával szemben a szorongás és a félelem konstruktumát egymástól elkülönítő, revideált RST-elméletet támasztja alá. A kérdőív skáláinak konvergens és diszkriminatív validitása során kapott eredmények összhangban állnak a nemzetközi adatokkal. Konklúzió A BIS-BAS Skálák magyar adaptációja alkalmas a viselkedéses gátló és aktiváló rendszer szenzitivitásának mérésére, ugyanakkor a revideált RST-elmélet igazolása további empirikus kutatásokat tesz szükségessé.
Databáze: OpenAIRE
Externí odkaz: