Az uráli nyelvekre alkalmazott nyelvészeti rekonstrukció

Autor: Paolo Agostini
Jazyk: angličtina
Rok vydání: 1999
Předmět:
Zdroj: Migracijske i Etniĉke Teme, Vol 15, Iss 1-2, Pp 63-153 (1999)
Migracijske i etničke teme
Volume 15
Issue 1-2
ISSN: 1848-9184
1333-2546
Popis: After pointing out the shortcomings and methodological weakness of the general theory of linguistic reconstruction, the author disputes the alleged antiquity of Uralic. Proto-Uralic as reconstructed by the scholars seems to be the sum of a set of features belonging to several distinct language families. The paper examines a number of lexical concordances with historically attested languages and comes to the conclusion that the Proto-Uralic word-stock is the result of a sum of borrowings that took place from the most disparate languages: Balto-Slavic, Old Swedish, several Turkic dialects, Mongolic, Tunguz, Aramaic, Hebrew, Arabic, late Middle Persian dialects, Byzantine Greek and Latin. Yet, other languages may also come into account: Chinese, Caucasian languages as well as languages unknown in present day are possible candidates. A large number of bases of the Uralic wordstock can be easily identified by following a few phonological constraints. The linguistic features of the Uralic daughter-languages seem to show that they originated from a pidgin language spoken along the merchant routes that connected the Silk Road to North- and East-European trade. It is a well-known phenomenon that sometimes, when groups of people speaking different languages come into contact for the first time, a new restricted language system (lingua franca or pidgin) comes into being in order to cater to essential common needs. For this reason, pidgins tend to arise along trade routes. Taking into account the characteristics of the original word-stock as well as the report of the Byzantine Emperor Constantinos Porphyrogennetos, according to which the Magyars learned the language they speak from the Xazars, the place of origin of the Proto-Uralic pidgin is to be identified with the Xazarian Qaγanate. The Xazarian Qaγanate succeeded in gaining full control over the trade in the Caspian and Black Sea regions during the three hundred years 650–950 of our era. The Xazars are known to have established their trade posts from the Talas Valley in Kazakhstan up to the very heart of Sweden. Xazaria was one of the main trade routes in the early Middle Ages, and the most likely place where a new language might have developed. The Uralic languages are very probably the creolised offspring of an ancient pidgin that developed around the Xazarian trade posts and along the trade routes controlled by the Xazars.
Pošto je upozorio na poteškoće i metodološke slabosti u općoj teoriji jezične rekonstrukcije, autor iznosi svoje kritike o drevnosti uralskih jezika. Protouralski, kako su ga znanstvenici rekonstruirali, navodno ima skup obilježja nekoliko različitih jezičnih porodica. U članku se razmatraju primjeri leksičkih podudarnosti s povijesno utvrđenim jezicima po čemu autor zaključuje da je protouralski rječnik nastao pozajmljivanjem iz vrlo raznolikih jezika: baltoslavenskih govora, starošvedskoga, više turskih narječja, mongolskoga, tunguškoga, aramejskoga, hebrejskoga, arapskoga, srednjoperzijskih narječja, latinskoga i grčkoga. I drugi se jezici moraju uzeti u obzir, primjerice kineski, kavkaški jezici, ali i danas nepoznati jezici. Uvažavajući nekoliko fonoloških pravila može se lako identificirati velik broj osnovnih oblika u uralskom rječniku. Moguće je pokazati da su jezična obilježja pojedinih uralskih grana potekla od pidžina koji se rabio duž trgovinskih putova između Puta svile i istočnoevropskih trgovinskih pravaca. Dobro je poznata činjenica da ljudi različitih jezika, kad se prvi put susreću, za bitne zajedničke potrebe stvaraju nov reduciran jezični sustav (lingua franca ili pidžin). Zato pidžini često nastaju uz trgovinske putove. Uzevši u obzir značajke izvornoga rječnika, pa i izvješće bizantskoga cara Konstantina Porfirogeneta da su Mađari naučili svoj jezik od Hazara, Hazarski kaganat može se identificirati kao mjesto podrijetla uralskoga pidžina. Hazarski je kaganat uspio uspostaviti vlast nad trgovinom u području Kaspije i Crnoga mora tijekom tri stotine godina – od 650. do 950. n.e. Poznato je da su Hazari uspostavili trgovačke postaje sve od doline Talasa u Kazahstanu do unutrašnjosti Švedske. Hazaria je u ranom srednjem vijeku označavala jedan od glavnih trgovinskih putova, i tu je najvjerojatnije nastao novi jezik. Uralski su jezici najvjerojatnije potekli od drevnoga hazarskog pidžina koji se razvio oko hazarskih trgovačkih postaja i uz hazarske trgovinske putove.
A szerző, miután kimutatta az általános nyelvészeti rekonstrució teóriájának hiányosságait és metodológiai gyengéit, vitatja az ősuráli nyelv állítólagos ősiségét. A tudósok által rekonstruált uráli nyelv sok jellemző vonással rendelkezik, amelyek más nyelvcsaládokból való átvételeknek tűnnek. A tanulmány feldolgoz egy sor szókincsbeli konkordánciát történelmileg attesztált nyelvekkel és arra a következtetésre jut, hogy az uráli szókincs nem áll másból, mint kölcsönszavakból, amelyek a legkülönbözőbb nyelvekből valóak. A kérdéses nyelvek néhanya a balto-szláv, az ósvéd, több török nyelvjárás, a mongol, a tunguz, az arámi, a héber, az arab, több kései középperzsa nyelvjárás, bizánckori görög és latin, ám sok más nyelv is számításba jöhet, mint pl.a kínai, a kaukázusi nyelvek valamint olyan nyelvek, amely azóta már nyomtalanul eltűntek. Az uráli nyelv szókincsének számottevő része könnyedén felismerhető néhány fonológiai szabály segítségével. Az uráli leány-nyelvek jellemzői azt mutatják, hogy egy olyan lingua franca leszármazottjai, amely az észak- és kelet-Európát a Selyemúttal összekötő kereskedelmi útvonalakon jött létre. Ismert jelenség az, hogy néha, amikor különböző nyelveket beszélő emberi csoportok érintkeznek először egymással, egy új, csökkentett nyelvi rendszer jön létre ahhoz, hogy a közös, alapvető közlekedési szükségleteket ellássa. Ezek a csökkentett nyelvi rendszerek, amelyek általában a kereskedelmi útvonalakon jönnek létre, a lingua-frankák vagy pidginek. Ha figyelembe vesszük az eredeti szókincs jellemző vonásait, valamint azt, hogy Bíborbanszületett Konstantinos bizánci császar azt tanusította, hogy a magyarok a kazároktól tanulták a ma is beszélt nyelvüket, feltételezhető, hogy a kérdéses „uráli“ pidgin a kazár kaganátusban jött létre. Háromszáz éven keresztül, az i.u. 650 és 950 között, a kazároknak sikerült kiterjeszteniök hatalmukat a Kászpi- valamint a Fekete-Tenger tartományain keresztül lebonyolodó kereskedelemre. A kazárok kereskedelmi állomásai a kazah Talaszvölgytől végig a Svédország szivében levő Birka városáig terjedtek. Kazária az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalon helyezkedett el a korai középkorban, így a legmegfelelőbb hely volt, ahol egy új pidgin nyelv kifejlődhetett. Az uráli nyelvek minden valoszínűség szerint a régi pidgin nyelv kreolizált utódai, amelyek a kazár kereskedelmi állomások körül és azok útvonalai mentén fejlődtek tovább.
Databáze: OpenAIRE
Externí odkaz: