| Abstrakt: |
Elméleti háttér Az 1980-as évektől kutatják az „anyai környezet” magzati fejlődésre gyakorolt hatását, ám az eredmények nem konzekvensek az anya–magzat kapcsolatot befolyásoló tényezőket illetően.Cél Magyar mintán kialakítani egy anya–magzat kapcsolatot mérő kérdőívet, valamint feltárni az intrauterin kötődésben meghatározó szerepet játszó jellegzetességeket.Módszerek 114, 15 és 38 gesztációs hét közötti várandós anya vett részt a kutatásban, kitöltve az Intrauterin Kapcsolati Kérdőívet, a Maternal Fetal Attachment Scale magyar változatát (MFAS-HU), az Intimitás és a Szülői Bánásmód Kérdőívet.Eredmények A kialakított 28 tételes Intrauterin Kapcsolati Kérdőív (IUKK) faktorstruktúrája illeszkedési mutatókban az elvárások alatt marad (RMSEA = 0,08; χ2/df = 1,645; NFI = 0,85; CFI = 0,87). A 8 alskála Cronbach-alfa értékei 0,56–0,93 közöttiek. Explorátoros faktorelemezéssel sikerült egy jó kommunalitási tulajdonságokkal rendelkező rövidebb modellt kialakítani (IUKK–R), amely 12 tételt és 3 alskálát tartalmaz (RMSEA = 0,08; χ2/df = 1,660; NFI = 0,95; CFI = 0,96). Az IUKK–R Cronbach-alfa értékei magasak: 0,81–0,93. Elemzéseinkhez az IUKK–R modellt használtuk. Kérdőívünk korrelál az MFAS–HU-val, ugyanakkor a megragadott magzati kötődés dimenzióik nem teljesen átfedőek. A nemzetközi tapasztalatokkal nagyjából összhangban, az anya–magzat kapcsolat erősségében szignifikánsan magasabb értéket ér el az anya, ha bármelyik tényező jellemzi: házasságban él; magasabb az anyagi hozzájárulása a családi kasszához; nem volt korábban spontán vetélése, ő maga beavatkozástól mentesen, természetes módon született; biztosan tudja, vagy nem tudja a magzat nemét. Nem befolyásol a várandósság ideje, az iskolai végzettség, a várandósság tervezettsége, a fogantatás módja, a meglévő gyermekek száma és a magzatmozgás észlelése. A magzati kötődés összefügg a párkapcsolati intimitással: az észlelt gondoskodás kedvezőbb, míg az észlelt kontroll kedvezőtlenebb anya–magzat kötődéssel jár együtt. Az anya saját szüleivel való kapcsolatának megélése, az anyai és apai szeretet, pozitívan korrelál a saját magzatához fűződő kapcsolattal.Következtetések A magyar mintára kidolgozott kérdőív megbízhatósága ígéretes, de szükségesek további validitásvizsgálatok, nagyobb, heterogén mintán. Tapasztalataink felhívják a figyelmet a szülői bánásmód és a párkapcsolati gondoskodás jelentőségére a várandósság időszakában és gyakorlati relevanciával bírnak a prevenciós munkában. Background The effects of “maternal environment” on fetal development have been studied since the eighties, but the results regarding the features which influence mother–fetus relationship are inconsistent.Aim To develop a mother–fetus relationship assessment scale on a Hungarian sample, and to reveal the factors that determine mother–fetus bonding.Method 114 pregnant women, between 15 and 38 weeks of gestational age, filled out the Intrauterine Relationship Questionnaire, the Hungarian version of Maternal Fetal Attachment Scale, Intimate Bond Measurement and Parental Bonding Instrument.Results our 28 items Intrauterine Relationship Questionnaire’s (IURQ) factor structure indicators proved to remain below the expectations (RMSEA = .08, χ2/df = 1.645, NFI = .85, CFI = .87). The eight subscales’ Cronbach’s alphas are between .56 and .93. With exploratory factor analysis we managed to develop a shortened version model (IURQ-S), with better psychometric characteristics, which contains 12 items and 3 subscales (RMSEA = .08, χ2/df = 1.660, NFI = .95, CFI = .96). The internal consistency of IURQ-S is high, Cronbach’s alphas range from .81 to .93. For further analyses we used the IURQ-S model. Our questionnaire correlate with MFAS–HU but their dimensions are not entirely overlapping. In accordance with international experiences we found that a mother reaches significantly higher scores on the mother–fetus relationship scale, if she can be characterized with any of the following: married, has high contribution to family income, no previous experience of miscarriage, born in natural way, without any intervention, definitely knows or definitely does not know the fetus’ sex. The time of the pregnancy had no substantial effect, neither had the educational background of the mother or whether the pregnancy was planned. The method of conception, the number of children born previously and the fetal movement did not prove to be decisive either. Fetal attachment correlated with partnership intimacy: higher mother–fetus attachment scores were found with higher perceived care and lower perceived control. The mother’s own parental bonding, her perceived maternal and paternal love was found to be in positive correlation with her attachment to her fetus.Conclusions The questionnaire reliability is promising, but further validity examinations are needed in a larger, more heterogeneous sample. The results have drawn our attention to the importance of parental bonding and perceived partner care during pregnancy, and can help prevention of early attachment disfunction. [ABSTRACT FROM AUTHOR] |
