Implementation of evidence-based health policy in the field of integrated care: A Ritka Betegségek Nemzeti Erőforrás Központjának tervezési folyamata

Autor:	Pogány G; 1 Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége, Budapest., Csanádi M; 2 Syreon Kutató Intézet, Budapest., Pitter JG; 2 Syreon Kutató Intézet, Budapest., Zemplényi AT; 2 Syreon Kutató Intézet, Budapest.; 3 Pécsi Tudományegyetem, Gyógyszertudományi Kar, Pécs, Honvéd u. 3., 7624., Bódy É; 4 Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest., Bojtor Z; 1 Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége, Budapest., Kereki J; 5 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Általános Gyógypedagógiai Intézet és Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet, Budapest., Fadgyas-Freyler P; 6 Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, Budapest., Szabó L; 7 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar, Szociális Munka Tanszék, Budapest., Kaló Z; 2 Syreon Kutató Intézet, Budapest.; 8 Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ, Budapest.
Jazyk:	maďarština
Zdroj:	Orvosi hetilap [Orv Hetil] 2021 Nov 07; Vol. 162 (45), pp. 1818-1825. Date of Electronic Publication: 2021 Nov 07.
DOI:	10.1556/650.2021.32244
Abstrakt:	Összefoglaló. Bevezetés: A ritka betegséggel élők ellátásában fontos előrelépések történtek az elmúlt években. Egy következő lépés lehetne hazánkban a Ritka Betegségek Nemzeti Erőforrás (Uni-Versum) Központjának (a továbbiakban: Központ) létrehozása, amely az egészségügyi, szociális és köznevelési szolgáltatásokat összehangolva és kiegészítve személyközpontú ellátást nyújtana a betegek és támogatóik részére. Célkitűzés: Célunk az volt, hogy egy nemzetközi tudományos módszertan alapján javaslatokat tegyünk arra, hogy milyen eszközökkel lehet feloldani a Központ megvalósításának lehetséges korlátozó tényezőit. Módszer: A Központ megvalósíthatóságának értékelésére interdiszciplináris szakmai egyeztetést szerveztünk különböző érintett érdekcsoportok részvételével, a SELFIE H2020 kutatási projekt által kidolgozott módszertan alapján. Az előzetesen rangsorolt legfontosabb korlátozó tényezőkre lehetséges megoldási javaslatokat tettünk. Eredmények: A lehetséges korlátozó tényezőket a résztvevők relevánsnak tartották a Központ létrehozásával kapcsolatban, és ezekre összesen 17 olyan konkrét javaslat született, amelyben a résztvevők között egyetértés alakult ki. A javaslatok kiterjedtek az ellátás tartalmára, az alkalmazott technológiák támogató szerepére, a humánerőforrás-korlátok megoldására, a hatékony vezetés és szervezés kialakítására, az összetett finanszírozási struktúra kialakítására és a kutatási lehetőségek megteremtésére is. Megbeszélés: A Központ megvalósítása esetén a ritka betegséggel élők ellátása az egészségügyi, szociális és köznevelési tevékenységeket integráló megközelítés felé mozdulna el. A kutatás során megfogalmazott javaslatok hozzájárulhatnak a Központ létrehozásához, amennyiben megvan az ehhez szükséges szakpolitikai támogatás is. Ezen túlmutatóan, a leírt munkamódszer más integrált ellátási modellek bevezethetőségének elemzéséhez is mintaként szolgálhat. Következtetés: Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Központ létrehozásához számos, előzetesen is látható korlátozó tényezőt kell feloldani. Az érdekcsoportok közös javaslatai alapján kialakítható egy olyan működési forma, amely az ellátórendszerek kiegészítésével és összehangolásával jelentős társadalmi értéktöbbletet eredményezhet. Orv Hetil. 2021; 162(45): 1818-1825. Introduction: In Hungary, significant achievements have been made in the care of patients with rare diseases in recent years. A next step could be the establishment of the National Resource Centre for Rare Diseases (hereinafter: Centre) to facilitate patient-centered complex care by the integration and supplementation of existing health, social and educational services. Objective: This research aimed to develop recommendations based on international scientific methodology to overcome potential implementation barriers of the aforementioned Centre. Method: To evaluate the feasibility of the implementation, we organized an interdisciplinary workshop with representatives of different stakeholder groups, adopting the methodology developed in the SELFIE H2020 research project. During the workshop, we discussed the previously ranked, most significant implementation barriers and made recommendations for potential solutions. Results: The potential implementation barriers were considered relevant by the participants and, reflecting on these barriers, altogether 17 recommendations were developed by consensus. These recommendations were related to the content of service delivery, use of supportive technologies, overcoming workforce issues, establishing effective leadership, implementing a complex financing structure and creating research opportunities. Discussion: Implementation of the Centre would shift the care of rare diseases towards personalized and integrated health, social and educational services. Our recommendations will contribute to the establishment of the Centre, subject to positive policy decision. Furthermore, our methodological approach could support the feasibility assessment of future integrated care solutions and programs. Conclusion: Several predictable barriers must be overcome to establish the Centre. Recommendations developed by representatives of relevant stakeholders could support successful implementation and societal value generation. Orv Hetil. 2021; 162(45): 1818-1825.
Databáze:	MEDLINE
Externí odkaz:	Zobrazit plný text záznamu