| Popis: |
Bevezetés: Az alsó végtagi verőérbetegség (lower extremity arterial disease, LEAD) gyakran szövődik krónikus veseelégtelenséggel, így az érintett betegeknél kiemelten fontos a nephroprotectiv képalkotó eljárások alkalmazása. Célkitűzés: Célunk a kontrasztanyag nélküli „quiescent-interval single-shot” mágnesesrezonancia-angiográfia (QISS MRA) és digitális szubtrakciós angiográfia (DSA) diagnosztikus teljesítményének összehasonlítása volt. Módszerek: A LEAD-betegeknél az elektív, diagnosztikai célú DSA napján QISS MRA vizsgálatot is végeztünk. Egy 19 szegmentumból álló modell alapján értékeltük a szűkület mértékét (nincs szűkület, 70%) és a képminőséget (5 pontos Likert-skála, 1: nem diagnosztikus, 5: kiváló képminőség). A QISS MRA diagnosztikus teljesítményét az obstruktív (>70%) lumenszűkületre vonatkoztatva határoztuk meg, a DSA-t tekintve referenciastandardként. A szűkületek megítélhetőségének interobszerver reprodukálhatóságát az ’intraclass’ korrelációs koefficiens (ICC) kiszámításával osztályoztuk. Eredmények: 34 betegnél 623 szegmentumot értékeltünk a fenti szempontok szerint (10 nő, átlagéletkor: 67 ± 9 év). A QISS MRA minden régióban legalább a DSA-val megegyező, jó képminőséget eredményezett (minden régió: 4 [4–5] vs. 4 [3–5]; aortoiliacalis: 4 [4–4] vs. 4 [4–5]; femoropoplitealis: 4 [4–4] vs. 4 [4–5]; tibioperonealis: 4 [4–5] vs. 3,5 [3–4]; minden esetben p≤0,01). A QISS MRA értékelhetősége az összes régióban felülmúlta a DSA-t (99,0% vs. 96,1%, pvs. n = 6). A QISS MRA diagnosztikus pontossága 91,3%, szenzitivitása 84,8%, specificitása 93,0%, pozitív prediktív értéke 76,3%, negatív prediktív értéke 95,8% volt. A szűkület mértékének interobszerver variabilitása az összes régióra vonatkoztatva 0,94 volt a QISS MRA és 0,88 a DSA esetében. Következtetés: A QISS MRA megbízható alternatívának bizonyult a DSA-val összehasonlítva az alsó végtagi verőérbetegség diagnosztikájában. Orv Hetil. 2022; 163(45): 1782–1788. |
