[Diagnosis of cerebral hemorrhage before the era of computed tomography]

Autor: Rita Szepesi, László Csiba, Bertalan Vámosi, Gergely Hofgárt
Rok vydání: 2013
Předmět:
Zdroj: Orvosi hetilap. 154(44)
ISSN: 0030-6002
Popis: During the past decades there has been a great progress in neuroimaging methods. Cranial computed tomography is part of the daily routine now and its use allows a fast diagnosis of parenchymal hemorrhage. However, before the availability of computed tomography the differentiation between ischemic and hemorrhagic stroke was based on patient history, physical examination, percutan angiography and cerebrospinal fluid sampling, and the clinical utility could be evaluated by autopsy of deceased patients.The authors explored the diagnostic performance of cerebrospinal fluid examination for the diagnosis of ischemic and hemorrhagic stroke.Data of 200 deceased stroke patients were retrospectively evaluated. All patients had liquor sampling at admission and all of them had brain autopsy.Bloody or yellowish cerebrospinal fluid at admission had a positive predictive value of 87.5% for hemorrhagic stroke confirmed by autopsy, while clear cerebrospinal fluid had positive predictive value of 90.7% for ischemic stroke. Patients who had clear liquor, but autopsy revealed hemorrhagic stroke had higher protein level in the cerebrospinal fluid, but the difference was not statistically significant (p = 0.09).The results confirm the importance of pathological evaluation of the brain in cases deceased from cerebral stroke. With this article the authors wanted to salute for those who contributed to the development of the Hungarian neuropathology. In this year we remember the 110th anniversary of the birth, and the 60th anniversary of the death of professor Kálmán Sántha. Professor László Molnár would be 90 years old in 2013.Bevezetés: Az elmúlt évtizedekben a neurológiai képalkotás nagyot fejlődött. A koponya-CT napi rutinná vált, és a modern készülékek azonnal diagnosztizálják a parenchymás állományvérzést. Elődeink csupán az anamnézisre, a neurológiai vizsgálatra, a percutan angiográfiára és a liquorvételre támaszkodhattak annak eldöntésekor, hogy ischaemiával vagy liquortérbe nem törő állományvérzéssel állnak-e szemben. Diagnosztikus próbálkozásaik megbízhatóságát viszont az általános és cerebrális bonclelettel ellenőrizhették. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, hogy a liquorvizsgálat alapján milyen biztonsággal különíthető el az agyállományi vérzés és lágyulás. Módszer: A retrospektív vizsgálatot 200 akut stroke-betegen végezték, akiknél nemcsak felvételi liquorvétel, hanem később agyboncolás is történt. Eredmények: Ha a felvételi liquor véres vagy xanthochrom volt, a pozitív prediktív érték (a boncolás valóban vérzést vagy vérzéses lágyulást igazolt) 87,5%, míg a víztiszta liquor pozitív prediktív értéke (a boncolás valóban lágyulást igazolt) 90,7% volt. Az agyboncolás során liquortérbe nem törő állományvérzésnek bizonyuló, de felvételkor víztiszta liquorú betegekben a liquor fehérjetartalma magasabb volt a lágyult csoporthoz képest, de a különbség nem volt szignifikáns (p = 0,09). Következtetések: Az eredmények igazolják a klinikopatológiai vizsgálatok fontosságát. A szerzők munkájukat tisztelgésnek szánják azon elődök előtt, akik sokat tettek a magyar és ezen belül a debreceni neuropatológia fejlődéséért. Idén emlékezünk Sántha Kálmán születésének 110. és halálának 60. évfordulójára, Molnár László professzor pedig 2013-ban lenne 90 éves. Orv. Hetil., 2013, 154, 1743–1746.
Databáze: OpenAIRE
Externí odkaz: