Korai repolarizációs mintázatot mutató fiatal férfiak echokardiográfiás jellemzőinek összehasonlító vizsgálata

Autor: Ana-Maria Fárr, István Adorján Szabó, Loránd Kocsis, Szabolcs László, Lajos Fehérvári, Attila Frigy
Rok vydání: 2021
Předmět:
Zdroj: Orvosi Hetilap. 162:741-745
ISSN: 1788-6120
0030-6002
DOI: 10.1556/650.2021.32061
Popis: Összefoglaló. Bevezetés: Az EKG-n megjelenő korai repolarizációs mintázat diagnosztikai kritériumai és klinikai jelentősége elsősorban az elmúlt évtizedben került tisztázásra, ugyanakkor viszonylag kevés vizsgálat foglalkozott mind ez idáig a korai repolarizációs mintázathoz köthető esetleges strukturális szívelváltozások felderítésével. Módszer: Egy prospektív vizsgálat során azonosított 30, korai repolarizációs mintázatot mutató fiatal férfi (átlagéletkor: 22,5 ± 1,5 év) echokardiográfiás paramétereit hasonlítottuk össze egy 32 főből álló (átlagéletkor: 22,3 ± 1,9 év) megfeleltetett kontrollcsoport azonos jellemzőivel. A hagyományos paraméterek mérésén túlmenően, szöveti Doppler- és ’strain’ (deformáció – speckle tracking módszerrel) vizsgálatot is végeztünk, összesen 35 jellemzőt követve. A paraméterek összehasonlítása kétmintás t-próba, illetve khi-négyzet-próba segítségével történt (szignifikancia: pEredmények: Nem találtunk patológiás elváltozásokat egyik személy esetében sem, és a két csoport között csupán két paraméter tekintetében fedeztünk fel szignifikáns eltérést. A korai repolarizációs mintázatot mutató csoportban kisebbnek bizonyult a bal kamra végsystolés térfogata (37,6 ± 15,2 ml vs. 45,5 ± 13,4 ml; p = 0,037), illetve gyakoribbnak találtuk az enyhe mitralis regurgitatio előfordulását (41,4% vs. 6,5%; pKövetkeztetés: A korai repolarizációs mintázatot mutató fiatal férfiak esetén kimutathatók bizonyos echokardiográfiás jellegzetességek. Ezek időbeli alakulásának, illetve prognosztikai, aritmológiai jelentőségének megítélése további, longitudinális követést igényel. Orv Hetil. 2021; 162(19): 741–745. Summary. Introduction: The diagnostic criteria and clinical significance of early repolarization pattern on ECG were clarified mainly in the last decade. However, there are only a few studies published on the exploration of cardiac structural changes underlying early repolarization pattern. Method: We compared the echocardiographic parameters of 30 young males with early repolarization pattern (mean age: 22.5 ± 1.5 years), who were identified during a prospective survey, with the same parameters of a matched control group consisting of 32 young males (mean age: 22.3 ± 1.9 years). Beyond measuring the conventional parameters, tissue Doppler and strain measures (speckle tracking) were obtained. Comparison of parameters was performed using t-test and chi-square test (significancy: pResults: There were no pathological changes in any person, and we found significant difference between the two groups only in the case of two parameters. In the early repolarization pattern group, the left ventricular end-systolic volume was smaller (37.6 ± 15.2 ml vs. 45.5 ± 13.4 ml; p = 0.037) and the presence of mild mitral regurgitation was more frequent (41.4% vs. 6.5%; pConclusion: In young males with early repolarization pattern, we managed to demonstrate the existence of certain echocardiographic features. The assessment of their time course, prognostic and arrhythmological significance requires a longer follow-up. Orv Hetil. 2021; 162(19): 741–745.
Databáze: OpenAIRE
Externí odkaz: